Magyarország nyugati régiójában, az osztrák-magyar-szlovén határ találkozásánál helyezkedik el a szlovén Rába-vidék. A Kárpát-medence nyugati részén a szlovének már a magyarok bejövetele előtt letelepedtek. Az avarokkal együtt érkeztek a 6. sz. második felében.

III. Béla király 1183-ban Szentgotthárdon megalapította a ciszterci apátságot. A szerzeteseknek birtokuk megműveléséhez munkaerőre volt szükségük. Ilyen munkaerőt jelentettek a már itt lakó, valamint a mai Murántúlról és szlovén Stájerországból idetelepített szlovének. A szentgotthárdi apátság majorjaiból ők hozták létre a mai napig fennmaradt településeket.
A szlovén Rába-vidék területe 94 km2, kulturális és gazdasági központja Szentgotthárd. A szlovén falvakban (Felsőszölnök, Alsószölnök, Szakonyfalu, Orfalu, Kétvölgy, Apátistvánfalva) a periférikus földrajzi helyzet és az 1980-as évek végéig tartó elzártság miatt is a mai napig fennmaradtak a hagyományos szlovén népi kultúra elemei. Ilyen például a tökmagolaj sajtolása és használata a táplálkozásban, a menyasszony „ajándékgyűjtése” a faluban a lakodalom előtt, a nagyszombati örömtüzek és durrogtatás, valamint az újévi köszöntés.
Évtizedeken keresztül a vasfüggöny nehezítette a hármas határ térségében élők életét. Ma az akkori elzártság miatt megőrzött érintetlen természet a vidék legfőbb vonzereje. A hármas határ térsége több arcát is megmutatja az érdeklődőknek. Az Őrségi Nemzeti Park részét képező Rába-vidék. csörgedező patakok, tiszta vizű források vidéke, ahol termékeny völgyek, dús füvű legelők és vadregényes erdők váltják egymást. A dombok közötti völgytalpakat átszelő hideg vízű patakok mentén nedves láprétek alakultak ki, ahol olyan ritka növényfajtákat láthatunk, mint a szibériai nőszirom, a széleslevelű ujjaskosbor, vagy éppen a kenyérbélcickafark.
A száraz domboldalak kaszálórétjein a legkülönbözőbb színek keverednek tarka virágszőnyeget alkotva. A nyár a kakukkfű és a széna illatával, pacsirtaszóval, tücsökmuzsikával tölti meg a száraz réteket, melyeken a látványos, ragadozó rablópillével találkozunk, a rétek szélén a vadrózsa és kökénybokrok ágain gyakran láthatunk tövisszúró gébicset, citromsármányt. Az érintetlen természet s a tiszta levegő jó feltételeket kínál a pihenni vágyóknak.
A Rába völgye, a Hársas-tó, a szlovén Rába-vidék szórványtelepülései és erdői megannyi meglepetéssel szolgálnak az idelátogatók számára. Erdők és rétek várják a túrázás szerelmeseit, a vidéket átszelő kanyargós utak pedig a kerékpározni vágyókat.
Hadak járta történelmi emlékhelyei számos szomorú és dicsőséges pillanatot idéznek meg a múltból. Multikulturális jellege betekintést ad a különböző népek kultúrájába, gasztronómiájába. A térséget ez a sokszínűség és az itt élők vendégszeretete teszi emlékezetessé minden ide látogató számára.